A töltőtoll története

A történelem során az ember mindig nagy odaadással rögzítette történetét. Ehhez két dologra van szükség: egy eszközre, mellyel egy szabályos jelet készíthetünk és egy hely, ahova ezt a jelet tehetjük. Legelső eszközök, melyek ennek eleget tettek, a fa elszenesített részei voltak.

Legelsőként a Sumérok rögzítették agyagtáblára a történelmet. Ez a rendszer az ékírás, mely 3000 éves múltra tekint vissza. Az első „toll” és papír rendszere az ősi Egyiptom civilizációjából ered. A fáraók és a főpapok írnokai nádat használtak, melynek a festékanyagot megtartó, rostokra szétrágott végeivel hieroglifákat festettek a falra vagy a papiruszra. A festékanyag fejlődésével a nádakat a végben felhasított, hegyezett eszközök váltották fel, előkészítve a madártollak útját. A XVI. században írószerként felbukkanó madártoll, egy továbbfejlesztett íróeszköz. A hegyet könnyebben lehetett hegyezni, sokkal rugalmasabb volt és nem tört el olyan könnyen az író kézsúlya alatt, mint az elődje. A XIX. század közepén a hegy kialakításához már fémet használtak. A mártós tollhegyek a hegy alatti részen tartották meg a tintát. Az írónak viszont még mindig a tintatartóba kellett mártania a tollat, mely nagyon megnehezítette az íróeszköz szállítását.

1884-ben egy biztosítási ügynöknek elege lett a toll és a tinta kényelmetlen használatából és forradalmasította a tollak világát. Mr. Waterman-nek sem mérnöki, sem tudományos képzettsége nem volt, mégis kikutatta azt, amit értelmiségiek százai nem tudtak; a válasz alapjában véve egyszerű volt. Waterman felfedezte, hogy a hajszálcsöves elmélet nyomán egy jelentős, dinamikus atmoszférikus nyomás érhető el.  Az adagolóban, mely a tintát a tollhegy hátsó oldalán a papírra tereli el, Waterman két vagy három vezetéket illetve csatornát alakított ki, mely a levegő és a folyadék egyidejű mozgását tette lehetővé. A levegő a felhasznált tinta helyére került.

ÍGY MEGKEZDŐDÖTT A FORRADALOM!

Nincs még egy másik olyan íróeszköz, mely ilyen egyedülálló kapcsolatot hozna létre az író, a toll és a papír között. A  töltőtoll egyedi tulajdonsága a vonalszélesség elegáns variációinak létrehozása, mely az író kéznyomásával egyenes arányban változik. A papírra írt vonala a legtisztább és legegyenletesebb az összes írószerek által készítettek közül. A töltőtoll legjobban a savmentes, rétegelt papíron ír a legszebben. A felhasználó kézírásához alkalmazkodó hegyméretek széles választékában szerezhető be a töltőtoll.

A TÖLTŐTOLL RÉSZEI

AZ ADAGOLÓ

A HEGY

A töltőtoll hegye nem csupán egyedi látványt nyújt, de írás közben információkkal is ellátja a felhasználót. Erre más íróeszközök nem képesek. Ez a tapintható reakció, a toll „érzése” a papíron, az autóversenyző érzésével kapcsolható össze, mikor a kormánykeréken keresztül érzi és „olvassa” az utat. A golyóstollaknál és a rollereknél a papírral való kapcsolódási pont szimmetrikus (a csúcsban található golyó területe) ezért mindig egy állandó szélességű vonalat képes létrehozni, tekintet nélkül a hajlásszögre. A töltőtoll a felhasználó kéznyomásától, a toll papírhoz viszonyított hajlásszögétől és a hegy tengelye körüli elforgatásától függően, változó szélességű vonalat alakít ki. Az eredmény egy elegáns, majdnem kalligrafikus megjelenése az írásnak, a szépírás gyönyörűségét nyújtva. Az értékes fémek a hegy megjelenésében és élettartamában fontos szerepet játszanak a tollhegy felépítésében. A legkevésbé drága töltőtollak rozsdamentes acél vagy aranyozott rozsdamentes acél heggyel készülnek.  

Az arany, mint választott fém fenntartja domináns helyzetét az alábbi okok miatt: Az arany ellenáll a tintával való érintkezés folyamán fellépő korróziónak. Lágysága tökéletesen megfelel a hegy nélkülözhetetlen rugalmasságának. A tiszta arany a rugalmasság kihívásának nem felelne meg, ezért a legjobb megoldás az aranyötvözet. A 14 és 18 karátos ötvözetek a legelterjedtebbek. A hegy legteteje a pont, nem készülhet aranyból, hisz néhány hét alatt elkopna. Ezért a hegy készítői ezt a kapcsolódási pontot olyan erős anyaggal forrasszák össze, mint az irídium vagy ródium. Ez a felhasználót élethosszig tartó írás lehetőségével látja el. Idővel, a hegy az író papírhoz viszonyított tolltartásához alkalmazkodik, egyedülálló, személyre szabott pontot kialakítva. Ez megmagyarázza azt, hogy a töltőtollakat miért nem célszerű kölcsön adni.

Legtöbb tollgyártó a fent említett alapanyagokból és pontméretekből, az írók tetszése szerinti, elfogadható tollválasztékot kínál. A tollvállalatok a két általános méret (fine és medium) mellett a kevésbé ismert extra fine (extra vékony), broad (széles), rézsútosan vágott hegyeket is kínálják (bal kezesek és kéziratot készítőnek is), és esetenként kalligrafikus hegyeket.

A hegykészítés menete:

10 vagy 20 mm vastagságú öntecs vagy buga sodrása; majd hőkezelés, mely a 0.3 - 0.6 mm vastagság eléréséhez szükséges rugalmasságot alakítja ki. Ezt egy hideg munkapadi préselés követi a hajlékonyság és a rugalmasság biztosítása érdekében.

• Az első csavarmenetvágók levágása.
• Az irídium hegyhez való forrasztása.
• Az arany és az irídium kapcsolódásának csiszolása.
• A forma sodrása két hornyolt henger között. A test vékonyítása, és az 1 mm-es végződés hajlékonyságot, a tolltestben szoros beillesztést biztosít.
• A tollhegy további részeinek levágása egy préspadon.
• A „szem” kialakítása.
• Görbület benyomása a hegybe.
• A hegy bemetszése a szemig.
• A hegy csiszolásának ismétlése a kívánt méret elérése érdekében.
• A hegy felső részének ékszerminőségig való fényezése és az alsó rész tompítása a tinta szabályos áramlásához.

A TARTÁLY

ALAPANYAGOK

A legtöbb toll teste egy kemény, tartós anyagot tartalmaz, mely a toll életében a tartást biztosítja. A korai töltőtollak teste kemény, vulkanizált gumiból készültek. Ma a gyártók hagyományos, de tovább fejlesztett anyagokat használnak. Az olasz tollgyártók a celluloid anyagot részesítik előnyben, gyakran alapanyagként használva a legdrágább tollakhoz. Ez az anyag nagyon magas ellenálló képességgel rendelkezik és gyönyörű, természetes, elegáns esztétikai jelleggel ruházható föl. Az új celluloid tollak a kikészítésük folyamán használt nitro-celluloztól kissé kámfor szagúak. A gyönyörű és tartós tulajdonságokkal rendelkező acetát, acryl, és műgyanta műanyagok mellett a tolltestek legáltalánosabban a lakkozott, tiszta sárgarézben jelennek meg. A fém látványa és az elfogadható ár a tollnak kiegyensúlyozottságot biztosít. Ezek a későbbi anyagok a tollgyártók számára a színek széles spektrumát nyitották meg. Az árak rétegeiben alapanyagként a tiszta ezüst, vermeil (aranyozott ezüst), tiszta arany és még a platina is helyet kap.

EGY ÍRÓESZKÖZ KIVÁLASZTÁSA

A legalkalmasabb írószer, a legjobb minőség kiválasztása fontos szerepet játszik a toll vásárlásánál. A célja és a használata az íróeszköznek szintén nagy súllyal bír ebben az esetben. Egy íróeszköz kell, hogy a kézben kényelmes fogású legyen. Mint mikor egy autót vásárlás előtt letesztelnénk, ugyanúgy van a tollvásárlás esetében is. Ajándékvásárlásnál természetesek a határok, habár az ajándékozott kézméretét és írásstílusát eszünkben tartva a vásárlást úgy tudjuk alakítani, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. Néhány jó tanács: 1. Kéz méretű, keskeny vagy rövidebb tollak kisebb kezűnek, széles testű, hosszabb tollak nagyobb kezűeknek ajánlottak. 2. Ha a személy kézírása lassú és kicsi, fine pontméret, ha gyors és nagy, akkor medium pontméret ajánlott.

MIKÉNT VÁLASSZUK KI A TÖLTŐTOLLAT

Függetlenül attól, hogy egy toll milyen drága vagy milyen minőségi kialakítással rendelkezik, ha nem jól lett kiválasztva, akkor nem lehet élvezni az összes, általa kínált előnyöket. Íme néhány megfontolandó tényező:

Írási stílus – Az írási sebesség mellyel az író a tollat mozgatja a papír felületén, alapvető szerepet játszik a töltőtoll megvásárlásánál (ld.: ajándékvásárlás).

Tollhegy vastagság – a hegyméretek széles választéka és osztálya létezik (egyik vállalattól a másikig), mely az író stílusához alkalmazkodva teremti meg a kívánt hatást a papíron. A négy alapvető kategória a következő:

Általános hegyek – Az általános hegyek szimmetrikus ponttal vannak készítve, mely egy folyamatos vonalat húz különböző vonalvastagságokban. Legjobb alkalmazásában, az általános levelezésben, ill. a mindennapi használatban nagy ismeretségnek örvend. A tollvásárlók a fent említett okokból, de legtöbben személyes előnyökön alapuló döntéssel választják ki a megfelelő pontméretet.

Rézsútos hegyek – Ezek a hegyek más hegyhez hasonlóan vannak gyártva, de nem szimmetrikusak, egy szögben vágottak (mint ahogy az ábra is mutatja, fentről nézve). Ennek a tervezésnek az eredményeként a felső írásvonások véknyabbak, mint az alsók. A rézsútos hegyen szintén található egy labdacs (a hegy végére forrasztott irídium vagy ródium gömb, mely a sima érzést kelti a papíron). Megfordított rézsútos hegyek is kaphatók a balkezesek számára.

Dőlt hegyek – Megdöntött, egyenesen vágott hegyek, a lassú, tökéletes dőlt íráshoz a legalkalmasabbak. Előfordulnak még rézsútos, dőlt hegyek és a balkezesek részére a fordított rézsútos, dőlt hegyek is.

Kalligrafikus hegyek – Ebbe a kategóriába tartozó hegyek az általánostól eltérő, szélesebb vágással rendelkeznek, a kalligrafikus betűk kialakítása érdekében, a végükön gömb nélkül. A kalligrafikus hegyek az írni kívánt betűk magasságához és méretéhez illő szélességben találhatók. A hegy mozgásának iránya az írófelületen meghatározza a kialakítható szélességet.

Hegy alapanyagok – a hegy összetevőinek aranytartalma meghatározza a rugalmasságot vagy a puhaság mértékét. A töltőtollal való írásnál sokkal kevesebb nyomás szükséges, mint a golyóstollnál. Ebben az esetben az arannyal futtatott rozsdamentes acél a legalkalmasabb megoldás.

Súly és egyensúly – a tollak az alapanyagoktól függően, két alapvető súlykategóriába oszthatók. A személyes érdekek határozzák meg, hogy egy nehéz toll (lakkal, ezüsttel, értékes fémmel borított sárgaréz) vagy egy könnyű toll (formázott gyanta, calluloid, akril) lesz a megfelelő. Egy toll súlyának eloszlása vagy kiegyensúlyozása egyedül csak a tollal való írással vagy a toll kézbentartásával dönthető el. A gyártók a tollakat -írás közben- a kupak tollvégre illesztésével tervezik.

Tárolás (töltési metódus) – A piacon található legtöbb toll a patronos vagy tintaüvegből felszívós töltési rendszert kínálja a vásárlónak. Néhány új toll kizárólag zárt szifonos rendszerű. A toll kiválasztásához segítséget nyújt a viszonylagos kényelem mérlegelése.

A TÖLTŐTOLL UTÁNTÖLTÉSE

Csavarjuk le a testet a szekció részről (markolati rész).

A patron keskenyebb végét helyezzük a markolati rész végéhez (a heggyel szemben) elegendő nyomást alkalmazva, hogy a patron biztosan illeszkedjen a szekcióba (a markolati rész hátsó végén elhelyezett tű kiszúrja a patront, engedve a tinta szabadon áramlását)

Csavarjuk a testet a patron fölé a markolati szekcióra.

Ha a kezdeti tintaáramlás lassan jelenik meg, textíliával csavarjuk be a tollhegyet (hogy nehogy bepiszkoljon valamit) és óvatosan rázzuk a tintát a hegybe. (Figyelem: Nem szabad a tollhegyet bármihez odakoppintani vagy odaütni, a töltőtoll egy drága eszköz, nem egy dárda!)

Konverteres (átalakítós) zárt szifonos rendszerű tollak –

A dugattyús átalakító a patronnal azonos módon helyezendő a tollba.

1., A dugattyú fejét mozgató gomb csavarásával a fejet mozgassuk a markolati részhez legközelebb eső pozícióba.

2., Tegyük a tollhegyet egy üveg tintába úgy, hogy a tintaszint eltakarja a markolati szekció alsó részletét.

3., A gomb csavarásával a dugattyú tintát szív a tárolóba, a gomb csavarásának befejezéséig.

4., Vegyük ki a hegyet a tintaüvegből (egyenesen fölfelé) és engedjünk vissza három tintacseppet a gomb lassú csavarásával (láthatóan a tintahegyen cseppek keletkeznek, majd az üvegbe esnek)

5., Fordítsuk meg a tollat, így a hegy felfelé mutat, majd a gomb elforgatásával engedjünk levegőt a három csepp tinta helyébe.

6., A dugattyús töltőtollak esetében csavarjuk vissza a testet.

7., Egy puha, apró szálaktól mentes ronggyal töröljük le a felesleges tintát a hegyről vagy a markolati szekcióról. (Figyelem: A legkisebb rost vagy részecske megzavarhatja a tinta áramlását a papíron, ezért ha lehet, előzzük meg a toll hasítékának ronggyal való érintkezését)

 A TÖLTŐTOLL TÁROLÁSA, TISZTÍTÁSA, KARBANTARTÁSA

TÁROLÁS

A használaton kívüli, tintát tartalmazó tollak felfelé mutató pozícióban legyenek tárolva

Ha egy tollat két vagy több héten keresztül nem használunk, eresszük le a tintát belőle, majd öblítsük ki.

TISZTÍTÁS

Vegyük ki a patront vagy átalakítót

Öblítsük ki hideg vízzel a markolati szekciót, a tinta áramlásának irányában (Figyelem: Soha se használjunk meleg vagy forró vizet az öblítéshez, áztatáshoz, vagy a tollhegy tisztításához. A hőmérséklet eldeformálhatja a hegy értékes fémeit, mely a tintaáramlást véglegesen megakadályozza vagy tönkreteszi a hegy tintavezérlését!)

Komolyabb eldugulásoknál vagy áramlási problémáknál áztassuk a tollat egy éjszakán vagy néhány napon keresztül.

Szárítsuk meg a hegyet egy tiszta, puha ronggyal, figyelembe véve a töltőtoll töltésénél leírt figyelmeztetéseket.

KARBANTARTÁS

Függetlenül a színváltoztatástól, tintatöltéskor minden esetben tisztítsuk ki a tollat.

Mindig friss tintát használjunk. Az egy évvel korábban felbontott tintát ne használjuk.

A kupakot felfelé mutató pozícióban tegyük a tollra vagy vegyük arról le úgy, hogy ne érintkezzen a heggyel.

Ne adjuk kölcsön töltőtollunkat. A hegy a tulajdonosának egyedi írási stílusához alkalmazkodik, minden író a tollat a papírhoz viszonyítva másként tartja.

A tollak drága kialakítását, külső rétegét óvjuk bőr tokban –vagy ingzsebben- való tárolással illetve szállítással.